IV. fejezet
Lothwin 2008.07.02. 18:19
Csak rávettem magamat, hogy folytassam. Felhasználtam Natalye ötletét, köszi érte:) A Remus rajongóknak jó hírem van, ő is feltűnik, és a végén a lányok is megérkeznek, igaz a kupi miatt... De inkább olvassátok el;) És tudom, lusta önző dög vagyok, de jól esne egy kis ösztönzés, ha még szeretnétek további fejiket látni...:$
Sirius, a pótmama
IV. fejezet
- És engem már ki is hagytok minden jóból? - szólalt meg valaki a bejárati ajtó felől.
- Hello Holdsáp! - lengette meg Sirius a szabad karját, a másikkal ugyanis Harryt fogta. Közben James az ajtóhoz sietett, kinyitotta, kezet rázott Remusszal, majd betessékelte barátait.
- James drágám, töröld meg a lábadat a lábtörlőn, és csak azután lépjél be - utánozta Sirius Lilyt. - Hú, ezért az alaktásért Oscar jár nekem.
- Hát ebbe meg mi ütött? - hüledezett Remus.
- Tudod, Angela mellett tanul az ember, tök jól ismerem már a mugli dolgokat.
- Nem arra gondoltam.
- Csak a csajok elmentek vásárolni, és Sirius megfogadta, hogy helyettesíti Lilyt - magyarázta James.
- Értem - vetett Remus egy szúrós pillantást Siriusra.
- Gyere Remus, ülj le - invitálta James a férfit a nappaliba, miközben átvette a kis Harryt Siriustól. Az utóbbi éppen arra készült, hogy levesse magát a kanapéra, amikor Ágas szemrehányóan figyelmeztette.
- Hé Tapmancs, Lily most hozna valami kaját.
- Ez nincsen benne egy keresztapa munkaköri leírásában - dünnyögött amaz, miközben a konyha felé masírozott.
- Te akartad helyettesíteni - vont vállat James, miközben Harry már Remusszal játszott.
- James, mi ez a hang? - kiáltott Sirius rémüldözve.
- Csak a mosógép, de ha jól hallom már nem is megy - felelte James elnyúlva a fotelben. - Kapcsold ki.
- Nem merem - hangzott a válasz.
- Mért nem?
- Mert morog.
- Na és? Ha kikapcsolod, nem morog.
- Ezt nálad nem tapasztaltam, pajti.
- Hülye vagy - nevetett James.
- Te így szoktál beszélni a feleségeddel?
- Csend legyen, lábhoz, kutya!
- Azt hittem, Angela mellett megkomolyodik - mosolygott csendesen Remus, miközben Harry már a nyakában ült.
- Ugyan, ilyet feltételezni... - méltatlankodott James.
- Mért, te sokkal normálisabb lettél.
- Gyerek kell neki, akkor talán normálisabb lesz... Bár amit Harryvel művel...
- Tádámmm - jelent meg Sirius egy megrakott tálcával. - Jó étvágyat - szolgálta fel az ételt.
- James, asszem... Izé... Harry bepisilt - hadakozott Remus picivel, hogy elengedje, és átnyújthassa a papájának.
- Hékás, csak nem? Hogy tehetsz ilyet a pót-pótpapád előtt, szörnyike? - feddte meg James a picit.
- Lily bizti valami szakkifejezést mondana most... Izé... Hoppá - írta le Sirius a helyzetet komolyan, miközben James a pelenkacserélő hadműveletet végezte.
- Tapmancs, minden rendben? - érdeklődött Remus, miközben Sirius kreációját fogyasztotta.
- Velem? Szerinted? - vigyorodott el a férfi, miközben lehuppant a földre, és Harry játékvonatát kezdte tologatni.
- Mikor veszed el Angelát? - bökte ki Remus a kérdést, ami már annyira furdalta az oldalát.
- Úgy terveztem, hogy karácsonykor, szeretném, ha meglepetés lenne. Sihuhúúúú. Legalábbis amíg nem mondom meg neki, sihú - játszott a férfi.
- Bár lehet, hogy inkább örökbe kéne téged fogadnia - nevetett Remus.
- Nem is tudtam hogy az örökbe fogadás szinonimája a házasságnak - húzta fel az orrát Tapmancs.
- Na meg is jöttünk - tűnt fel James a vidáman nevetgélő kisfiúval. - Sirius, te meg mi az ördögöt csinálsz?
- Megyek, és átrágom magamat azon a szendvicsen - pattant fel az említett férfi, és megrohamozta a tálat. Ezalatt James leültette Harryt a játszó szőnyegére, majd ő is helyet foglalt barátai mellett, és faltozni kezdett.
- Hupszi, bocsi, James - húzta meg magát Sirius, mert ahogy nyújtózkodott, hogy elérje a természetesen tőle legtávolabbra eső szendvicset, az James ölében landolt.
- Semmi gond, igazán semmi - felelte megértően James. - Jaj, ne haragudj, hogy lehetek ilyen ügyetlen... - Ő pedig "véletlenül" Siriusra borította a töklevet.
- Na megállj csak! - fenyegetőzött Sirius, miközben kidolgozta az elsőszámú süti hadműveletet, azaz Jamesre zúdította az egészet. - És hogy Holdsáp se maradjon ki - kacsintott a harmadik felé, akinek irányába rögtön megindult egy süti, aminek krém volt a tetején.
- Ne játszatok az étellel! - kiáltotta Remus, miközben egy laza pálcamozdulattal a magvakat tartalmazó tálat Sirius felé, a lekváros tálkát pedig James felé küldte.
- Kajacsata! - pattant fel Sirius hevesen hadonászva a pálácjával, gyümölcsöt és egyéb finomságokat lebegtetve maga körül.
James egy tál pudinggal manőverezett, hogy beterítse a másik két tekergőt, jutott is mindkettőre kiadósan. Remus szendvics zuhatagot indított, ám Sirius sikeresen kivédte.
A három férfi (legalábbis ők annak mondják magukat, bár az eféle viselkedés nem érett férfiakhoz illik) már jócskán csupa lucsok volt, a kanapéról fotelre ugrálva kergetőztek, miközben a pici Harry megszeppenve ücsörgött, mint egy kis béka a levélen, és nagy zöld szemeivel csak bámult körbe, és kapkodta a fejét.
A tekergők már jóideje hancúroztak, amikor nyikordult az ajtó. Abban a pillanatban megálltak, mintha egy mugli pillanatképen lennének. Sirius a fotel karfáján egyensúlyozott, a gyümölcsök lepotyogtak körülötte, James a padlón hasalt, Remus pedig a kanapé tetején ült. Egyszerre fordították a fejüket az ajtó felé.
- Te jó ég, mi lesz itt - kapott a fejéhez James, miközben Harry felé sietett, majd a hátára mászott, és átölelte apja nyakát.
- JAMES POTTER! - zengte Lily.
- Sirius... - kerekedtek el Angela szemei, miközben azzal küzdött, hogy mosolyát legyűrje.
- Húha - csodálkozott Alice.
- És még te is, Remus? - rimánkodot Lily a plafont fixírozva...
- Itt hármas gyilkosság lesz - állapította meg Sirius.
|